Zalán Tibor: Zalán Tibornak Vagy Valaki Másnak

Most világos van és rohan a vonat rohan
veled
és fáj a szív – akkor sötét és vakító csillaglárma
Miért akarod magad olcsóbban megúszni
Zalán – mint tehetnéd – – – – – – – ? – – – –
? hazudsz hogy a szenvedés hatványai nem érdekelnek
elhagyod örömeid mint elhagyja más napernyőjét
a nyárban mint kést elhagy a tűnődő ének
mint ruháját a lány remegő földre ejti: lehull
testedről a szerelem zúzmarás rongya – palástja
és rohan a vonat rohan veled a pipacsok kint nem értik
ablakhoz csapódó fejed szomjas hidegnéma homlokod
és rohan a vonat és rohan a vonat a
                                                                            vonat a vonat
akkor sötét akkor fölzengő csillaglárma
„! most fáj a szív most fáj a szív” ! hát
nem érti hát nem érti meg: valami FÁJ NAGYON
vadászok nyála csorran tarkóra a holdról
„légy te csak a mindenségbe kiszabadult árva”
és még látod őt és még nincsen maszk az arcodon
de a kéz már a másé mely lezárja szemed