Zalán Tibor: Egy elsüllyedt repülőtér koordinátái

„Szökéséhez, azt hiszem, a vadmadarak húzását használta föl.” (Saint-Exupéry)

Különös zuhanórepülés az éjszaka.
Közeledik a föld – sohasem érjük el,
csak szomjazzuk a halálos becsapódást.
Jelre várunk, bár magunk vagyunk a jel.

Hát te sem görnyedsz többé
arcom zöldes számlapja fölé,
hogy csavargásunkhoz biztos irányt keress.
Az égen hangos rianások
tépik fel az ezüstös, hűs jeget,

fázom.

Ágyak vonulata feldereng,
mikbe belebújtam, honnan kizuhantam.
Nyaktörő, sziklás vidékek,
szakadékok, rajtuk csipkés paplan,
föllebbentették – beledőltem,

neked már csak
a tántorodás jutott belőlem,
s néhány versnyi felkönyöklés.
Meg a tárgyaim: kulcscsomó, csigaház, kés.

Jogod volt a többhöz.
                   Igazad, hogy elmentél.
Különös zuhanórepülés az éjszaka.
Pengével csókol ajkamba a szél

További bejegyzések