Keresés
Close this search box.

Zalán Tibor: Álom Aquincumban

Ez itt a birodalmam

Árnyak vértelen sorfalát szétdúlva érkezel

Könnyű inged illatos fehér vitorla
Bolyong a hullámzó romok fölött

Mondd milyen néven szólítsalak majd
Engedd hogy arannyal vonjam be kezed

Kél a nap rögök éjéből
Elgurult sisakok ragyognak elő

Kövek zengenek a zúduló fényben
Lásd glóriás glóriás glóriás most a fejem

Ki vagy hogy érkezésedben is egyre távolodsz

Milyen néven találjam mondd a neved

Arcodból darázs és hal száll az égre
Darázs és hal falja fel az arcomat

Ez itt a birodalmam. Századok komor sorfalát
szétdúlva közeledsz alvó romok felett

Ijeszt a messzeséged az alakod körüllengő jelen

Táncoló melleden mint a lét csipkebokra
Átdereng remeg hajlong a tüdőd

És lebegsz mint haldokló sóhaján az élet
Mint élet sóhaján csillan a halál

Kezemben kígyó és hervadt vitorla
Palástom fény és fény és fény

Már láttalak szőkén és barnán és vörösen
Lángoló zsiráfok zokogták jöttödet

Üvegharangok várták szomjasan a hangod

Ciprusok között halk fehér suhanás
Léptedhez előrehajolnak a füvek

Ez a birodalmam. Itt a némaság sója
Érinti meg szád s ringatnak hűvös vizek

Kövekben zeng a lezúduló fény
Fényben áznak a reszkető sírkövek

Meddig maradsz hogy hozzád szokjon a kezem

Szólíts meg! remegésem átveszi a kert
Jaj dúlva szórják ezüst permetük a szökőkutak

Megőszültem én a várásodban
Karomból elszivárgott az ölelő erő

Lüktető fejemet vond hát öledbe
Meleg húsodban oldd fel vacogásom

Megismersz-e hogy legyen mire emlékezned.

Boldog leszel ha a halálon túl felébredek

További bejegyzések