A vonatablakon túl
lassan leesik az alkony
Valahol felsírsz -nevetsz
A lélegzésed is hallom
ahogy kikönyökölsz lé-
ted ablakán Olyan könnyed
mozdulatod amilyen
nehéz kicsorduló könnyed
vagy a semmi ablakán
át nézed arcom merengve
mint aki halottra lát
nézi de már nem hisz benne
a múltban eső esik
s életet lehelsz vacogva
abba ami úgy volt a
tiéd hogy lehetett volna
További bejegyzések
ePUB VERSESKÖTET PÁLYÁZAT
január 16, 2025
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
január 8, 2025
JANUÁRI PÁLYÁZAT
január 2, 2025
A DunapArt Magazin visszatekintése a 2024-es évre
december 31, 2024