Az én utam csupa kátyú,
elveszik a bogárhátú
benne.
Itt is, ott is, nincs szabálya,
mintha csak egy szlalompálya
lenne.
Keringőzés jobbra, balra,
rutinból megy féloldalra
enyhén.
Villognak, mint morzejelek,
pislognak a fénylő szemek
szendén.
Öreg kasztni csörög, zörög,
terepjárós jól kiröhög
minket.
Félek, hogy a tengely törik,
talán egyszer majd betömik
mindet.
Szeretettel ajánljuk figyelmébe olvasóinknak a – dunapArt kortársak sorozat – nyomtatásban megjelent műveit. A kötetek már előjegyezhetők – a szerzőknél és a dunapartonline@tolna.net e-mailcímen keresztül
Fekszem az ágyon, Betegtársaim halk szuszogása hallik, s fajdalmában olykor fel-felnyög az egyik. A folyosón hallom ápolók lépteinek kopogását, ahogy mennek sietős dolguk után, hol
jöttem én verset írni a világra jaj – a szakmát megcsúfolni szégyen – ha a firka a lírát szimbolizálja nem lehet ő költő – semmiképpen
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
