Félem azt a csöndet,
ahol bomba robbant,
szívben vérző könnyet,
ahol lélek roppant
szörnyű súlya alatt,
ahol nincs irgalom,
hol a hit megszakad
a kihunyt vigaszon.
Félek ágyúdörejt,
golyózápor hangját.
Felugató fegyvert,
pokolbéli gazdát.
Féktelen haragot,
sikolyt az éteren,
bosszúért kiáltót,
aki már nincstelen.
Féltem a hitemet…
merre jársz, jó Isten?
Imák könyörögnek,
ahol remény nincsen.
Féltem a világom,
a szívem önzését,
családot, gyermeket,
a megszokott békét.
Csalóka most az évszak lombszűrője, a fénysáv. Átitat mindent a lényéből áradó. Ha visszanéz, párás szemembe néz át. Az őszelő, fényétől lassan fáradó. Mindig is
Az orosz-ukrán háború előérzete Sérült idegek vetítővásznán szentjánosbogár-sziporkák tűztáncával játszik az elme. Hold helyett a helye: fekete hold kel fel, űrben az űr. Hiány a
Érkezik a főhős, lét ütötte sebei, az örökké és a nemvolt kitakarva mellén. Nem fáradt bele a hosszú várakozásba, megfutamodásaidat, visszatéréseidet hűséggel követi. Lét ütötte
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
