Zagyi G. Ilona: ELVESZETTEN

Rohanás van… majd holnapok.
A gyerek szótlan, mosolyog.
Nincs gond, úgy látni, jól van.
Naplóban csakis jó jegyek,
akar és tud, láthatóan.
Túl csendes a „minden rendben”,
zene a fülhallgatóban.
Fel sem tűnik a valami más,
hogy lélekben méreg gyűlik,
hogy közel a kirobbanás.
Rohanás van… majd holnapok.
Hallgatag, ártatlan csalás…
Megaláztatás naponta.
Bélyegét nyomta rá „csak gyerek”,
gyenge vagy szép, baj, ha túl okos…
Nem csókol földet az „ökör” előtt,
bőrébe ég a cigarettavég,
az őrülten fájt haza nem viszi.
A pulóver hosszú, jól takar,
foltjait a lélek nem mutatja,
s hogy nem szól, csak jót akar…
A fülhallgatóban dalok…
Rohanás van… majd holnapok.