Félelmet keltenek rivális elvek,
hangsúly az üldözött anomálián.
Nyomán a szenvedés, gyűlölet terjed,
pellengérre állít, ha más az útirány.
Csak csepp a gender a tengerben,
viharukat élik ideológiák.
Semlegesítés kéne számos tenderben,
kioltani mérgező violenciát.
Hogy mit ért meg, mit lát a gyermek,
hogy mit alkot és kinek a nyomdokán?
Mit érők „Isten által elrendelt” rendek,
ha célkereszt van a gyengébb homlokán.
Aki a félelmét naponta megéli,
lehet, bűne sincs, csak valamiben más.
Kezet nem nyújt senki, semmi nem kíméli,
kirekesztése öntelt szórakozás.
Túlzó a gőg, az öncélú ítélkezés.
Talán az a korlát máshová kéne.
Sorsokat menthetne felismerés,
ha elfogadás jutna az előzménybe.
Kezdettől adagolt ellenanyag kéne
az elvadultságot csillapítani.
Bennünk az emberség íratlan törvénye,
aki nevel, tud jobbá tanítani.
