– Lesz egy nagy farmom. Mindenféle állatom lesz. Kutya, jobban mondva kutyák, cicák, bocik, tyúkok, kakasok, kecskék, meg minden féle. Jó nagy farm lesz, ott fogok lakni – sorolja a kislány.
– Lovak nem lesznek? – kérdezem – Te lovagolsz, azt nem akarsz?
– De, lovak is lesznek, persze. És lesz három gyerekem.
– Na, ehhez már segítségre lesz szükséged. Hogy fogod ezt bírni? Gyerekek, állatok …
– Hát majd lesz segítségem is.
– Mondjuk a férjed?
– Igen, az is lesz.
Máskor.
Új ház, pici kis kert. Mostanában fognak odaköltözni.
– Mama! Fogok ültetni a kertben virágokat, meg padot teszek mellé, kis járdát kőből.
– Ez nagyon szép terv – mondom.
– Meg paradicsomot, paprikát, hagymát, de ültetek krumplit, mindenféle zöldséget.
– Búzát nem akarsz esetleg? – kérdezem.
– De, azt is, és napraforgót. És vég nélkül sorolja a zöldségeket, gyümölcsöket. A végén már hangosan kacagva.
Máskor.
Szlovéniában jártak, gyönyörű vidéken. Azt mondta ott fog lakni, annyira tetszett neki.
– És ott lesz a farmod? – kérdezem.
– Igen ott lesz minden. Az állatok is, a három gyerek is.
Máskor.
Szóbakerült a legélhetőbb városok sorrendje. Valaki úgy emlékezett talán Bécs.
– Akkor Bécsbe költözöm – szólalt meg a kislány.
– Mi lesz Szlovéniával? – emlékeztem.
– Hát, lehet, hogy inkább Bécs, de még nem tudom.
Aztán kiderül, hogy a legutóbbi mérés alapján, Amszterdam lett az első legélhetőbb város.
Már jött is a legújabb ötlett. Akkor Amszterdamba költözik. Vagy Szlovéniába is és Amszterdamba is.
Egyszer azt mondta, jogász lesz.
– Az nagyon szép szakma – dicsérem meg, de nehéz is, sokat kell ám tanulni. Az eddigi bizonyítványaid és dicséreteid alapján jól kezded az alapozást.
– Méghozzá környezetvédelmi jogász – mondja határozottan, és már nem először.
Úgy látom, a sok-sok könyv, ami egymás után tűnik el kilenc éves kis fejében, megteszi hatását.
Az unokámnak a világ kell. Csak az egész világ.