Vass Alexandra: körhinta

mindig zihálva
eszmélek a
körhintán hogy
nem álmodom
mögöttem az ülés
üres pedig esküdni
mertem volna
hogy az előbb még
apám ott ült a
harmincikszedik köröm
rovom sokáig
azt hittem
innen ki sem
lehet szállni
csak az örökké-
valóig forgunk
és önérzetesen
viseljük hányingerünk