Mézes tavasznak illata lebben,
éled a vágy is zárt tenyeredben.
Ringó a csípő, táncos a lépés,
pille virágként nyílik az érzés.
Szerelmet sóhajt akácfa ága,
pedig csak fércelt zöld-lombruhája,
de, érzi ott bent, ha végre nyílik,
szűzi fehérben, mint ara díszlik,
s új tavaszunknak tárt kapujában
fürdeti arcát, fénysugarában.