Háború dúlt kettőnk között,
hamis tükrünk kettétörött,
földre hullt.
Éles szavunk sebet ejtett,
szép szerelmünk széllel pergett,
elgurult.
Szilánk szúrta szívünk vérzik,
a megnyugvás látod, késik.
Nincs tovább.
Harcot vesztve, elesetten,
földön fekszünk – temetetlen.
Rút halál.
I. Vérző hajnalok fénnyel írt üzenetek lassan indulok II. pecsétje ragyog arcomra égett jeled egyetlen ösvény III. nyíló kapun át végtelen ragyogásban óarany kövek IV.
Ez itt a másik oldal. Azt mesélik, a házak összedőlve, megrepedve. Rakéta hull alá a földre, mégis egész családok élnek elfeledve. Az álmok érthetetlenek lehetnek
A titkok lassan kiszivárognak, csak a fák a tanúi, zúgásukat senki sem érti, nem hagyom, hogy nyomtalanul töröljenek le a létezés vásznáról, az elvágyódás nyomát
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
