Kaméleon biz a költő,
ezer arca s lelke van,
álruhát és maszkot ölt ő,
így lesz koldus, gentleman.
Így lesz szatír, bájos angyal,
szárnya-hullt hajótörött,
ki versből szőtt rímes lanttal,
csalogányként röpködött.
Így lesz csillag itt lent s ott fent
kormos ajkú éjjelen,
így lesz bátor, szókimondó,
sebezhető, s védtelen.
De ha kedve úgy akarja,
vihar lesz, vagy lágy eső,
szivárványnak fényszalagja –
melyen remény s BÉKE nő.