Életveszélyessé vált bennem minden gondolat
mint egy piroklasztikus áradat amely most a mélyből a felszínre tör
hamut hagyva hátra éget csontig a szó mint a béklyót vesztett veszett láva
hömpölyög megállíthatatlanul mindig célba ér
még ha révbe tán nem lehet vele mert a túlparton állva nem biztos
hogy osztatlan siker fogadja hiszen túl sok lett a lárva-báb
mostanság féreg rágja az igazság gyümölcsét zabálja fel
mind aki hazugságon él és ha fél összezár a szája hallgatag
itt a néma szól a vak szemek néznek a nyakig béna kézzel integet
míg a tett ma rest a test az elme bűnözik de a tettesek büntetlenül
úsznak meg bűntavat vagy óceánt és ha bánt téged bárkit
akit vérpadra kívánt akkor a gaz hamis gyűlölet ölet halasztva el
létezést annak értelmét keresve kérdezést betilt letilt
írót írástudót aki erről írt vagy ír és üldözendő lett e kör sebaj csak elmebaj: –
Életveszélyessé vált bennem minden gondolat
mint egy piroklasztikus áradat amely most a mélyből a felszínre tör
hamut hagyva hátra éget csontig a szó mint a béklyót vesztett veszett láva…