Páholyból nézem és hallgatom a megcsiszolt márvány-
székemen miként szólal meg a strófa
míg porondon hallgat most a szólam
némán énekel dallamot a megfeneklett izmus
rég halott rigmus alá-fölé fest a ritmus
hátteret hint a taktus mint egy látlelet
úgy lát belé vérszemet mögé a mindent látó szem
ma szemfüles nem csupán ügyes másolat
nem másol másokat mégis olyan mint az élet
közhelyes gondolat perfekt plágium
ettől hangos a látvány csoda- szép átrium
csoport- tag ügyel a szóra figyel a rózsa
vérvörös keresztre feszít a fundamentum
négyzetében háromszög a rúna mégis körkörös
betűben- hang a fényben szín és tapintásban- élő illat: –
Páholyból nézem és hallgatom a legbenső hangomat
a megcsiszolt márvány-
székemen…
