Ne a sorsodat okold nem a sors
lett a saját végzeted – ne mentsd
fel önmagad – amiért a holnapot
nem ismered még eljöhet a kezdet
és véget érhet számodra a vég
Én se a sorsomat vádolom – bár
lehetne rá okom – de mégiscsak Én
akarhattam így valahol valamikor
egy másik élet előtt vagy egy másik
halál után okosan netán ostobán
Hajnal hasad, vagy megtörik, borúlátásom küszködik, derűmmel. Hegyek ormát még láthatom, csupán álom e nyugalom, mezőkkel. Hol vagy vérem pezsdülése, akarnok újraalkotás erő? Patak frissítő
Évődő szemekkel rád tekint, tárt karjai el sem érnek, tovább néz, lángoló kezeit eléd tolja; nem érted üvöltő hangon leírt versemet.
Még egy utolsó dobás, biztatom magam, hallom, koppan a pohár, perdül a kocka. Szívem torkomban dobog, kezem ökölben; miközben fohászkodom, nézem bűvölten. Ereimben száguldó szenvedély
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
