Vámos Hang György: Psziché

Este volt,
este.
A kerge hold
ősz levélre írta:
— nem dalolhat már pacsirta
egy se!

Este volt,
este.
Ildikó, a kis rigó
— dehogy bolond,
csak kinőtt a szárnya!
Azért ül fenn a fán,
hogy repülne, szállna
messze!

Este volt,
este.
S ki magában eltemetve
úgy aludt, mint a holt:
— szája nyitva,
s kicseppent álma titka,
mint egy ritka
lepke.

Este volt,
este.
Ki játszott meghajolt,
maszkját levette,
s a szerep, mint levedlett irha
— nevetve, sírva,
hogy ki volt
azt kereste!

Este volt,
este,
— őszi este.

További bejegyzések