“Szél kapdos a gyertyalángba
nyugtalan a rózsa árnya
a falon.”
(Fodor Ákos: Kis éji dal)
Meg fogok halni.
Régóta tudom.
Életem talmi –
egyetlen húron
törött visszhangnyi.
Kezdettől követ
csöndesen e vég.
Még egy kis követ
helyére tennék.
Semmi sem elég.
Mindegyik reggel
feláll egy élet:
csillagot hergel,
majd semmivé lesz.
Muszáj enyészned.
Most kell akarni:
míg megfogható
időarasznyi
távolság a hó –
égtestté halni.
2025. 12. 08.