megrepedt a szívem
a kőkemény darabok
könnyként hullnak el
lassan nélküle maradok
egymagam üresen
mit vártam
már azt sem értem
végül úgyis
semmit sem kértem
széthullok
ha valaki
voltam is
már nem
vagyok
nélküled
feladtam
értetek
legyetek
boldogok
őszintén
a könnyeket
pohárba tettem
ha lesz időm
visszanyelem
addig is
mi marad
a sajgó húscafat
majd eltart
vacak egy pumpa