Reflexió Horváth Sándor: Széljegyzet: 89 másodperc című publicisztikájára
A végítélet órája:
kilenc Nobel-díjas kutatja,
mikor halunk ki.
Nyolcvankilenc másodperc.
Azt mondják,
sose volt ennyire közel a vég,
és a döntés a mi kezünkben van.
Mikor kitört a háború,
a nyolcvanéves nagymamától nem kérdezték meg,
akarja-e.
Egyszerűen eldöntötték helyette.
Miért ne akarná?
Két hónap múlva két unokája harcolt a fronton,
fél év múlva egy meghalt.
A szavazófülke előtt szegény fejének nem mondták:
élet-halál felett van falatnyi hatalma.
Azt sem mondták,
hogy az ígéretek fele hazugság –
vagy megvalósíthatatlan.
A döntés tehát a mi kezünkben van –
amíg egy nyakkendős öltönyös fickó
a nulladik órában kiáll a világ elé,
és sajnálattal közli,
hogyan döntötték pusztulásba az emberiséget,
akik valóban szóhoz jutottak.
Ukrajna, 2025. február 23.
