Elálmosodnak a csillagok. Meteorhullás van. Pirkad.
A véres látóhatár alján emelkedik a nap,
mint vörösvértest, gurul fel a kék kartonpapírra,
mintha kisgyerekek ragasztgatnának munkaórán.
Rajzold le Vászja egy nemzet újjászületését.
A hegyek mentén emelkedő karmazsin biztos nem ömlött magától oda: hetmanokból folyt ki az élet.
Jancsi lapján bíborban izzik az ég alja:
száznyolc év két szabadságharca fekszik ott –
Arad és orosz tankok.
A szabadság árát mindenütt egy valutával fizetik
mindegyik korban, minden országban.
A haza minden nyelven ugyanazt jelenti:
a lábaink alá idomult földet, az utcákon nyüzsgő embereket,
a fanyar, szúrós illatú anyakönnyeken vásárolt pirkadatot.
Ukrajna, 2024. december 8.
