“Kétszer kettő az négy.
Ha sosem mondod el – elfelejtik.
Ha túl sokszor mondod – nem hiszik el.”
(Kemény István: Kétszerkettő)
Leszállt az Isten.
Most azt sem
látom,
amit eddig.
Kockásfülű nyúl lennék,
szétoszlatnám,
de lehelik tovább
a nagyot mondók.
Egy,
kettő,
három
és a semmi.
Ideje menni.
Hová lett megint
Káin?
Mindig őt kell
keresni.
Hozom a Nullát,
ideje menni.
Az útra nem kell
más semmi,
ideje menni
a ködön túlra.
Látni menni,
élni menni.
Leszállt az Isten
a sínek közé
befejezni,
amire a Halál
nem volt képes –
mindent eltakarni.
Ki az a Káin?
Mi az a Nulla?
Feledni
lehet már csak,
feledni…
Ukrajna, 2026. 01. 15