Hallani kell,
ahogy a szegények éheznek,
ahogy a harcba hajtott katona megszűnik lélegezni,
ahogy öltönyös fószerek számolgatják a pénzt.
Látni kell,
ahogy a mezőkön sárgulnak a sírok,
ahogy bezárják a lapot, amit tegnap olvastál,
ahogy megírják, milyen szép és jó minden.
Mert érezni fogod,
ha nem hallod vissza,
mire nem elég egyhavi bér.
Az igazság költőileg hiányos lesz,
ezért többé nem írják meg büntetlenül.
Ha mégis papírra kerülne,
hogy nem kell más, csak szólásszabadság és béke,
akkor a cukros moslékhoz szoktatott
harangtornyok olvassák majd:
bla-bla-bla, bla-bla-bla.
A cenzúra átírja majd:
tá-ti-ti, tá-ti-ti.
Te meg gyermekvers írásra leszel kényszerülve,
s izzani fog rajtad a galagonya ruhája,
izzani a szégyentől,
mígnem egy lelkes, kongó ércdarab
beleköt egy gyanús sorodba.
Ukrajna, 2025. május 24.