a csokoládéban az első harapás
tűnik mindig a legédesebbnek,
aztán az ízélmény szépen-lassan múlik,
amíg el nem fogy minden kocka
a harapás és a nyelés koalíciójával.
egyszer tényleg elfogy az egész tábla,
és én új csokoládét nyitok ki,
azt kívánva: minden harapás olyan legyen,
mint amilyen az első.
s ha el is fogyna, mégse fogyjon el,
csak halkan szülessen újra
az első harapástól az utolsóig.
További bejegyzések
Az elnémult múlt és a kimondott szó ereje
május 4, 2026
Szerkesztőségi hírek – 2026. május 3.
május 3, 2026
2026. MÁJUSI PÁLYÁZAT
május 1, 2026