Nem tudom, merre visz utam tovább,
csak azt érzem túl sok a korlát,
csak azt érzem, végét várom nagyon,
mért jöttem, ha ez után feladom?
Gyűlik a kérdésre adott válasz,
érzem ölelésed, ha megtámaszt
akkor nem várom a végét nagyon,
mért jöttem, ha ezután feladom?
Létünk tánc, s ha a zene véget ér,
két kézzel kapaszkodunk mindenért,
csak azt érzem, fáj a lég már nagyon,
mért jöttem, ha ez után feladom?
Tudom, életfogytiglan ítélet
vár ha rúgom a port, mivé lett
bizakodó napom vége, nagyon
csoszogok és úgy érzem feladom.
Ölel a szó, a magány zenéje,
ezt eszem reggel, vágyom ebédre,
csak azt érzem, messze száll a dalom,
nem vagyok ember, ha most feladom.
