Turcsányi Lajos: Bőség hiátusa

Isten áldjon, mondhatnám, hogy szia,
a három betű nem köszön vissza,
Isten áldjon, induljon az élet,
hiányában rossz éveket vélek.

Isten áldjon, hová lettél lányom,
nem kíséri utadat áldásom,
Isten áldjon, oltár előtt állok,
Urunk előtt hűségbe font párok.

Isten áldjon, sikerekben gazdag
csírában holt testben halott magzat,
Isten áldjon, zokog tán Mária?
lelke száll a mennybe, Isten fia

Áldjon Jézus münket, Isten áldjon,
szenvedése értünk is halálunk,
áldjon Isten mindent, békés utat,
ébredő szenvedés áldást kutat.

Isten áldjon fiam, szíved üzent,
tele gyűlölettel véres füzet,
Isten kézírása tussal írva,
Isten áldjon, vajon hol a hiba?

Isten áldjon, bőség, nem örültök?
alma, málé, dió, meleg sült tök,
bőség fényében vész az élvezet,
mondd a világtalan hová vezet?

Isten áldjon, emlékszel? Ő mondta,
régi képe fölkerült a polcra,
és a nagyik, a papik, kik szerettek,
Isten áldja mindegyik keresztet.

Isten áldjon, olvass soraim közt,
látod, hallod, érted, visszaköszönt,
köszönt minden percben Isten áldjon,
találkozunk majd egy szép világon.