Nyári éjszakában állt a szikla tetején,
patája alól kődarab hullott,
s csak nézett fel az égbe a bak,
minden pillanaton az élete múlott,
de csak állt, vakmerőn ott a hegytetőn,
ellenállva szélnek, repedésnek,
büszkén, szilárdan, egyenes gerinccel,
s úgy látszott nincsen kiút,
nem nyerheti meg ezt a háborút,
mégsem adta fel, fejét magasra felemelve
szökkent, majd ugrott egy nagyot,
egyenesen fel a Holdra, s szarvára fűzött
néhány ragyogó csillagot.
További bejegyzések
Szerkesztőségi hírek – 2024. október 31.
október 31, 2024
Varjú Zoltán: 1956
október 23, 2024
OKTÓBERI PÁLYÁZAT
október 1, 2024
Szerkesztőségi hírek – 2024. szeptember 30.
szeptember 30, 2024