Tóth Szilvia: Peremhelyzet

Nyári éjszakában állt a szikla tetején,
patája alól kődarab hullott,
s csak nézett fel az égbe a bak,
minden pillanaton az élete múlott,
de csak állt, vakmerőn ott a hegytetőn,
ellenállva szélnek, repedésnek,
büszkén, szilárdan, egyenes gerinccel,
s úgy látszott nincsen kiút,
nem nyerheti meg ezt a háborút,
mégsem adta fel, fejét magasra felemelve
szökkent, majd ugrott egy nagyot,
egyenesen fel a Holdra, s szarvára fűzött
néhány ragyogó csillagot.