Tóth Szilvia: Május

Szirommal intett a tavasz,
bódító illatát
belefújta a világba,
jöttét súgta nádba,
sarjadó fűszálba,
dallamára táncolt
a tulipán bóbitája.
Madár pittyentett
rózsaszín ébredést.
Tarka ruháját szellő
rakta ráncba,
s szoknyája alól
apró gombakalap
kandikált a világra.
Omló lilaakác
anyák örömkönnyét
fűzte fürtbe,
a fák ölelő karja
madárfészket ringatott.
Őzgida hátára az Isten
rápöttyintette a napot.
S a tegnapba fagyott
lábnyomom lassan
olvadni kezdett, s
szomjukat oltották vele
büszke szarvasok.