A senkik házában akik kacagva születtek
Lángok hamvak könyvek hegek s énekek
Az utolsók között is királyok sírva haltak
Ha egyszer szemre szájra torokra akadtak
S ha csak bolondok voltak is a porondon
Emelem rózsázott cilinderem e félholdon
Mert nem jut porciózott cipó zsemlearcú
A kerekség előnytelen az önsorsrontáshoz
Szegény gyermek kezében a kéz a mankó
S amíg ha szívébe lajtorja anyja lüktetése
Bútorozott szobában is halott bölcső lelke
A férfi megbánás fába ragadt rozsdafejsze
Nincs boldogság mely ágyat nem faragna
Nincs keserűség mi szekrénnyé ne lenne
Nincs hűség mely asztalodhoz ne ültetne
Nincs szótlanság mi kiáltásba nem fullad
Nincs ébrenlét mely feltámadást is ígérne
Nincs álmodozás ami reményt ne keltene
Van akadály mely hídra áll és mélybe lök
Van kiút mint bika szarván a csúcs öklelő
Van alagút mi nem szakad hegy gyomrán
Van átok mely idegenségben termő gyom
Van áldás s kérés nélkül ront rád a termés
Van áldomás préselt falak titkait ivó füled
Volna türelem él nélküli húsba kést mártva
Volna bocsánat névtelen keresztre ránt ma
Volna vádlás ha túl rövid túl hosszú a léted
Volna igaz keresztmetsző lélek felez téged
Volna szellem ki távodból lesi visszatérted
Volna eszme célszalag szerencsétlenséged
Lenne vigasz a pletyka fecsérelt dicsfénye
Lenne békességed szabaduló rabja estékre
Lenne pirkadat fejedről emelt kéznyi égre
Lenne sóhaj megtorlás a megbánás hevébe
Lenne kovász a morzsa templom egerének
Lenne kérlelésed kolduló dal kemencének
Mert nem jut porciózott cipó zsemlearcú
A kerekség előnytelen az önsorsrontáshoz
Szegény gyermek kezében a kéz a mankó
S amíg ha szívébe lajtorja anyja lüktetése
Bútorozott szobában is halott bölcső lelke
Az anya megbánása jó fiába dagadt kelme
A senkik házában akik kacagva születtek
Lángok hamvak könyvek hegek s énekek
Az utolsók között is királyok sírva haltak
Ha egyszer szemre szájra torokra akadtak
S ha csak bolondok voltak is a porondon
Emelem rózsázott cilinderem e félholdon
