Tóth Gabriella (Toga): Valamikor

Emelt tekintettel a ránk ömlő sugárra,
átfolyni könnyen a forró tisztaságba,
úgy lesni, miképp a csodára váró,
és hinni, hogy a fájó
tegnapok fülsüketítő zaja
lecsendesült békévé apad.
Élni tisztáson tanyát vert szívvel,
messze csúcsokat járva,
és szenderedni az esti félhomályba’.