Tóth Gabriella (Toga): Felhők

Habpatronnal picike nyomás,
és díszpárnaként puhán
ring a kávé tetején.
Aztán tűzre fekszik,
vagy meleg bőrödön sisteregve hív.
Égre mászik,
és báb – árny feszül alant,
míg viharból,
szürkén,
megtiporva vajúdsz
egy torzított világot
gnómmá roncsolt
álmaid között.