Tóth Gabriella (Toga): A szék

Mert ott van a szék.
Úgy kapaszkodsz, hogy fölött,
fölöttébb foglalt helyed legyen,
és míg utazol,
a peronon várakozó tömeg,
benne egy, meg egy, kétségtelen
új sejtekből nevelne lombot,
és áttörve a hangsebesség ölén,
szikrázna a fény.
De ott van a szék.
Kárpitja avitt,
kiült remény.