Szótlanságban a csend mögött
várlak
Burokba zárt jégveremből
kiáltlak
félelemmel szántva időnk,
kötetlenek között kötve
tartozom
hozzád.
Szótlanságban a csend mögött
várlak
Burokba zárt jégveremből
kiáltlak
félelemmel szántva időnk,
kötetlenek között kötve
tartozom
hozzád.
Elengedem. Soha többé nem gondolok rá. Fogok tudni aludni. Nem jár rajta az eszem minden percben. Nem találok ki véletlenszerű forgatókönyveket a fejemben minden indok
ultraviola fényben érkezel tündöklésed arcra pírt sebez metsző sugaradra olvadozni kezd kedvemre hervadt sok jéglemez nyurga villamosság gyűlik szívemen de néked tenger áram is kevés
Mint a húr-inú gazella lába lopva peng a kőre – az a lány is pillanat volt: felvillant s eltűnt örökre. Karcsu táncdal ütemére érintett meg
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.