Törcsi Levente Balázs: ÚTON

Kong, kong a harang távol,
Hantokon surranó
Áldó álom,
Árnya-szegett kései árva,
Emlékem végtelen járása,
Zúgó folyamként töri át
Szívemnek belső templomát.
Árva árnyak táncát járom,
Szelek imáját mormolva állom,
Míg ő ködből hajót fon nekem,
Vitorlát bont újra
A háborgó tengeren.

Ki az? Ki szól?
Lélek? Világ?
Isten.

További bejegyzések