Tim Mariann: Kísértet

Késő éjszaka
megébredtél
ki kellett kísérjelek
mert félsz a sötétben
bentről azért már
kiküldesz
a fürdő ajtaja előtt várlak
hogy végezz
Az utcai lámpa éles
vonalat vág
az éjszaka falára
épp ahol meghúzom magam
némán félbe hasít
Fény és árnyék
nappal és éjszaka vagyok
élő és holt
akár egy kísértet
saját otthonomban

Elképzelem
hogy kísértet vagyok
egy pillanatra nem is élek
kívülállóként létezem
paralel kiterjedésben
ijesztő távolságra
szakadva
tőled
s önmagamtól

Pedig ha
volnék én
visszajáró lélek
bizony nem állnék itt
azt játszanám, hogy élek
Lábujjhegyen beosonnék
ellenőrizném leckétek
ruhátok összeszedném
és bebújnék mellétek
kezetek fogva
figyelném csendes
lélekzéstek

További bejegyzések