Tarjáni Imre: „Kifelé kopogtatás”

szúr a mellkasom – szorít!
(infarktus kezdeti jelek)
tudom
figyelmeztetés az egész
a lét jóakarata ez;

valamit jobban valamit másképp!

hiába zörgettem szíveken
ajtókon ablakokon
zárva maradt és sötét

szúr a mellkasom – szorít!

kibékülök a sejtjeimmel
feltámadok a pusztulásból
még akkor is
ha nem hallja senki sem
ezt a „kifelé kopogtatást”
a végső kapuk előtt…

Megjelent: „JEL”
Spirituális és Kulturális folyóirat
VIII. Évfolyam.7. SZÁM
1996.Szeptember