mormolok néhány saját imát
indulok tovább világokon át
mert Isten mindezeken túl van-
nem létezik külön darabban
nincs veled nincsen senkivel
(engem is csak valamitől féltett)
megértette a testbeszédet
én pedig a rezdüléseit
azt követtem azt az emberit
az egyszerű tapasztalatot
és mennyi mélységből felhozott
még a Cet gyomrából is kivett
hiába győzködtem minek
hiszen lángol már itt minden
semmit sem ért az én beszédem:
Ez csak egy városka volt Uram.
(leint) De az enyém volt és te is!