Takács Zsuzsa: Mindig is tudtam

Mindig is tudtam, hogy árulásáért
cserében él minden. A rengeteg túlélő
között van-e tehát keresnivalóm?

Ha megjelenek köztük, biztosan
villamoson utazom a kórházból jövet,
és este van. Vagy asztalomnál

dolgozatokat javítok. És neked, hogy?
A lámpa fénykörében látsz, ahol annyiszor
nevettem veled. Félek, hogy nem.

Honnan van ennyi elbizakodottság bennem,
hogy azt hiszem, kívülről szemlélhetem az életem
és nem fizetek rá. Azt hiszem, fizetni akarok.