Lassanként valahogy mégis kiüresedünk.
Bejárhatatlan idők, győzhetetlen távolok
sodrása mossa el a bennünk lakót.
Hányódva akarattalan végül
partra vetődünk, felszárítjuk a könnyet,
s maradunk elhagyott, búgó csigaház
megbélyegezve a tenger dallamával.
További bejegyzések
Szerkesztőségi hírek – 2025. november 30.
november 30, 2025
Debreczeny György: félreolvasások 3.
november 27, 2025
Fedél Nélkül – ahol a művészet otthont ad mindenkinek
november 20, 2025
HAMAROSAN NYOMDÁBAN A DUNAPART TÉLI PERIODIKÁJA
november 16, 2025