Majd lassan szétcsiszolódunk,
úgy egymásba hasadva.
Sosem tudtam milyen az,
csak beléd fonódtam.
A hangtalan napok alatt,
ahogy egymást tépjük,
gyöngybe öltözött ünnepnapokon,
cibáljuk minduntalan.
És mégis, valahogy így való,
ez lehet az,
mikor mindennek kivésett helye van.
Ajtónak háttal kenyérvágó kést élezni asztalra morzsát szórni ablakot nyitni a koszos galambnak hátha bejön… egyszer mégis a szemközti tűzfalat nézni magadba szállni a romlottat
Hepp Béla (aLéb): Előszó – Horák Andrea Kankalin Valami történt című kötetéből Már első ránézésre is rendkívül gazdag kötet, a benne található írások formai gazdagsága
Nézd, micsoda szél ez! ! Ha nem vigyázol, szívedrõl a vizes fáslit letépi. Vési a falakat is, a házak, mint régvolt plakátok: : szakadnak. Roppan
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
