Szűcs János: fagypont alatt…

láthatnád a sötétség oldalán
ahogy sovány kivert kutyák alá
havat kavar a fagyot terelő szél
ha jönnél fűtött szobád öléből
magukba bújt utcai túlélők
rongyaiból kipárolgó bűz hőjét
éreznéd beszívnád kábulatuk
borgőzét s rájönnél bűntudatuk
morzsáit a másikban összetörték
száraz kígyóbőrként zörög bennük
a csont üszkösödnek kívül-belül
a fal tövén zuhog rájuk a hó
lilás lábuk a hó alól kilóg
fagypont alatt arcuk zúzott törmelék
így lesznek idő előtt ősz öreggé