Egyszer voltam árva gyerek,
rúgott borjú, ijedt szemek.
Egyszer voltam gonosz kamasz,
lázadó és csöppet ravasz.
Egyszer szorgos nemzetszolga,
aztán bámultam a holdra,
s verset írtam. Kinek kellett?
Virrasztottam halott mellett.
Rossz feleség, jó szerető,
lusta asszony, isteni nő.
Hetedikként sírba szállok,
koszorút ne! Csak virágot.
További bejegyzések
Szerkesztőségi hírek – 2024. november 30.
november 30, 2024
Elhunyt Nemere István író
november 15, 2024
NOVEMBERI PÁLYÁZAT
november 3, 2024
Szerkesztőségi hírek – 2024. október 31.
október 31, 2024