(lapszéljegyzet)
rút dalnoka
kimért rideg ész ellen –
múzsák felemás csókja
szédített el
ahogy szerelembe estem
olyan lettem
mint a befejezetlen vers
hiányosságában kiteljesedett vég
eszeveszett forróvérű rém
szájpiros szívemet megdobogtatta
minden betűszálka-szótag-hangod
hogy egyre közelebb kerültem hozzád
megéreztem a befogadást
mert nincsen tovább
akkor még egyetlen tükörszilánk védett
amikor belenéztél csak te tudtad
rajtam kívül bennem mit láttál