Szente B. Levente: Nézd el nekem

kitaláltál engem is
hogy beléd költözöm
nézd el nekem

nézd el nekem
hogy víztükör fölött ökörszem-bokrétád leszek
ezt is nézd el nekem

kergetem ezt a behunyt szemű néma emlékkép összhatást
mi édes keserűség bú és báj
napfényt játszó pillangó-szerep kegyed pontos óraként jár
mint gyökerektől ághegyig érő ónezüst élő szó-patina
te drága ódon holdarany szép virág

szájad szélén lüktető szívpiros hanghatás
tudod – ahol csókod gyöngyözik találkozunk

egyre csak kapaszkodom beléd
rög előttem rög utánam

utam körbe és körbe járom
feladatom most eltartani csillaghiányod

ha nem fájna úgy mond
minek fokoznám

További bejegyzések