sok ezer éve
vonul helyét keresi az ember
ide oda költözik
költöztetik
ígéretek itt is ott is
nem csoda hogy lelkében azért
az óvatosság kedvéért
valami ősi kis szikra
mindig otthon marad belőle
egyesek nyelvén ez maga a hit
másoknak bizonytalanság
még az sem biztos hogy
fölfele is tudna szállni – vélekednek róla
miként mondjuk időnként
az a rengeteg szentjánosbogár
egyébre már nem is gondolhatunk
kilégzés belégzés
mintha a sóhajok is –