Megégetjük egymást,
Tudunk tüzet okádni.
Míg szidlak, figyelj, hogy meglásd!
Ha nem tehetség ez, hát mi?
Egyfejűként jól élünk itt,
Mi, ezerarcú szörnyek.
Szívből nem értjük meg egymást,
Nem hatnak meg a könnyek.
Vidámságunk a pénztől függ.
A lelkünk már kilyukad.
Bizony, elfelejtettük
A titkos, nagy álmunkat.
És elhagytunk egy barátot,
Aki tudta, kivel hogy bánj.
Kérd meg, segítsen, ha látod.
Hol vagy Süsü, te jó sárkány?
Ez nem az én történetem – szerencsére –, hallottam valakitől, aki olvasta már a neten. Állítólag így zajlott. Vagy másképp. Semmit nem változtat a lényegen.
– Csókolom, Ágika, tud ma fogadni? Kellenek a kezecskéi. – Négy óra, ha jó lesz, Gyimes úr… – Remek! Csókolom. És tudja… reziliencia… Ági elmosolyodott,
Fut-fut a Tizedes az orosz dzsip után, amelyen a többiek gerillaharcba indultak. Inkább mérsékelt harci tűzzel, mint rohamléptekkel, s ezért Tizedes utol is éri a
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
