egymásba ékelve
fogaskerék-létbe
fordulsz, fordulok
ütem ritmusában
néha-néha vétve
recseg, ha elakad
a fém is eltörik
sorsunk kínjai
lendítik ékeit
tét s az ellentét
te meg én
így vagyunk
működő ütközet
életünk delén
recsegő fogak közt
vénülő két szirén
Az apró hallgatások csönddé hatalmasultak, csak te lehetsz a vétkes, ha majd talán megunlak, hol már az a hiú láz, mi színes-lenni sarkallt? Elmaradtak a
Újra és újra felszögelni magunkat a saját rutinjainkra van idő amikor már nem fáj a kereszt nem fáj a Golgota nem fáj anyánk sírása nem
Vissza-visszatér. Lebegő mérleg, két egyazon síkba merevedett serpenyővel: az egyiken szavak, egymás hegyén-hátán, mint gödörbe vetett halottak csontjai, másikon semmi, és fénylik, mint tisztára mosott
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
