Lélekbe vésett kővirág,
feltöretlen örök pecsét,
szívemen bilincs-bánat,
elhamvasztó bús sóhaj,
tűzörvényben ég el,
s a feltörő pirkadatban
ködbe vesző hajnal ölel.
Sodródom, mint virágszirom,
széllel táncoló, repkedő pitypang,
szétmorzsoló nehéz iszony,
álmatlan éj tüze lappang,
hamuba hull; bágyatag,
seholsincs idő mókázva
hetyke búcsút int,
alázatom falja fel
a sorsveszejtő átkos kínt,
de örök pecséted kővirág,
magamban hordom
zötykölődő életemen át.
További bejegyzések
Szerkesztőségi hírek – 2026. febuár 28.
február 28, 2026
Aranyi László – A szembenállás temploma
február 22, 2026
Jelek Irodalmi Pályázat 2026
február 20, 2026
DunapArt INFÓ – 2026. 02. 07.
február 6, 2026