Keresem arcod titkát.
A pillanatot, amikor jöttöd
fölkavarta lelkem nyugalmát.
És harsogó színekbe bomlottak
rügyet ringató, hajlongó fák,
madarak surrantak, a kuszaröptű
szentjánosbogár versenyt
ragyogott a csillagfényes éggel.
Sziromselyembe öltözött,
ismerős illatot ontott egy virág,
s a tóparti andalgó séták
édessé tették napjainkat;
ma már távoli ifjúság…
Ó, ha az ember érett fejjel
élhetné azt a múló pillanatot!
Sok-sok tavasz el nem repülne,
s hangod újra lelkemig rezdülne,
sóhajok szellője borulna rám
az első csók örömkönnyes,
sokadik évfordulóján.
2024.