Spányik Miklós: Villanás

Lehámozott az éj.
Gerincemből, mintha cipzár nyílna,
száll el a fájdalom.
Porckorongjaim megfiatalodnak,
felszívódnak a meszes plakkok, és
újra nevetek. Kiálmodom a fájdalmat.
Csakhogy reggelre a boldogság már
megvénül.